BOROSTYÁNKŐ ALAPÍTVÁNY HEURÉKA ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA

1138. Budapest, Dagály u. 11/a

OM azonosító: 101611

Adószám: 18102516-1-41

TARTALOM
NEVELÉSI PROGRAM

1.    Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

2.    A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

3.    A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

4.    A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

5.    Az iskola vállalásai a tehetség és képesség kibontakoztatásában

6.    Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

7.    A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása

8.    A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

9.    A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

10.    A szülő, a tanuló és a pedagógusok (iskola) együttműködésének formái

11.    Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja


HELYI TANTERV

1.    Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és ezek óraszámai, az előírt tananyagok és követelményeik (részletesen a mellékletben)

2.    Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

3.    Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

4.    Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái; a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei; a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái. Szöveges értékelés 1-4. évfolyamon.

5.    Az egyes modulok értékelése, minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe

6.    A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
7.    Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai; a tanulók értékelésében betöltött szerepe, súlya

8.    Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai



Záradék
A pedagógiai program felülvizsgálatának időpontja
Nyilvánossága

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA  






BEVEZETŐ
Az iskola tizenegy éve, 1998. szeptember 1-én kezdte meg működését.

Alapító okiratunk és működési engedélyünk értelmében az általános iskola 1-8 osztályán felvállaljuk a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását – nevelését is.

A gyerekek nálunk alacsony létszámú csoportokba kerülnek. Lehetőség nyílik a maximális differenciálásra, a gyerekek egyénre szabott, képesség szerinti fejlesztésére.

Munkánkat szakemberek: - logopédus, fejlesztő pedagógus, mozgásterapeuta, pszichoterapeuta - segítik. Ily módon valósítjuk meg a szakértői bizottságok, nevelési tanácsadók által előírt, személyre szabott egyéni fejlesztést, rehabilitációt.

Délutáni programok keretében sport és szakköri foglalkozásokat tartunk. A gyermekek délutáni elhelyezését napközi otthonos csoporttal biztosítjuk. Étkeztetésüket az intézmény melegítő konyhával látja el.

Nevelésünk-oktatásunk legfontosabb célkitűzései a korszerű tudás, a gyakorlatban is alkalmazható ismeretek elsajátítása, a sokoldalú személyiség fejlesztése és a helyes pályaválasztásra való előkészítés, melyeket a jövőben is folytatni kívánunk.

Azt valljuk, hogy a jövő kulcsa a biztos tudás, amit minden gyerek megszerezhet. A tanulókat a képességeik maximumáig kívánjuk eljuttatni, szem előtt tartva a hátrányok leküzdését és a tehetséggondozást egyaránt.

A nevelési feladataink középpontjában az egyénre illő személyiségfejlesztés áll, mely az ismeretszerzés tevékenységközpontú útjával együtt teljesedik ki.

Valljuk a választás szabadságát egy szeretetteljesen fegyelmezett, érték- és teljesítményelvű iskola megőrzésére, továbbfejlesztésére.
Ennek érdekében mindannyiunk kötelessége, hogy ezeket az igényeket a mindenkori szakszerűségi követelményeknek megfelelően összhangba hozzuk:
•    a hazai és nemzetközi gyakorlatban alkalmazott pedagógiai-pszichológiai módszerekkel, eljárásokkal,
•    a törvényekkel, rendeletekkel, előírásokkal, illetve a vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabványokkal.
Az oktató-nevelő tevékenység minőségi követelményeinek mind teljesebb körű kielégítése érdekében elvárjuk szakembereinktől a folyamatos megújulást, fogékonyságot az új iránt, a töretlen szakmai fejlődést.
Munkatársaink hivatásukat küldetésnek tekintik, és arra törekszenek, hogy ezt a tanulók érezzék és tapasztalják is. Így természetesnek érzik, hogy kötelességük a jó minőség biztosítására, védelmére és fejlesztésére való törekvés.
A partneri kapcsolatainkban a minőség-központú magatartás és eredményesség alapvető követelmény.

A ma iskolájának – így a mi iskolánknak is – olyan pedagógiai koncepcióra van szüksége, amely a változó környezethez jól alkalmazkodni tudó állampolgárokat nevel, miközben stabilitást is nyújt az instabil világban. Felkészít az élethosszig tartó tanulásra.
Mi olyan iskolát akarunk:
•    ahol jól érzi magát a tanuló és a tanár egyaránt,
•    ahol a tanuló alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának,
•    ahol a gyermek felfedezheti az alkotás örömét, izgalmát,
•    ahol megismeri, ápolja és gazdagítja a tágabb és szűkebb környezet hagyományait,
•    ahol elsajátítja és alkalmazza a helyes viselkedési normákat szem előtt tartva a tolerancia és a másság elfogadásának elvét,
•    ahol képessé válik az önkifejezésre és a befogadásra.
NEVELÉSI PROGRAM


1.    Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai


1.1.    Együttműködés elve

Az iskola feladatait szeretnénk úgy megszervezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek Budapest Főváros és a XIII. Kerület Önkormányzatának oktatáspolitikájába, szorosan együttműködve a fenntartóval, a társintézményekkel, a szülői házzal, a diákönkormányzattal.

Célok:
-    az alapító okiratban lefektetett alapfeladatok minőségi megvalósítása,
-    az iskolavezetés, a pedagógusok, az alkalmazotti közösség és a szülők együttműködésének erősítése,
-    a diákönkormányzat működésének segítése,
-    iskolánk értékrendjének elfogadtatása partnereinkkel,
-    társintézményekkel való kapcsolat erősítése,

Feladatok:
-    bekapcsolódás a város társintézményeinek rendezvényeibe,
-    kommunikáció kialakítása, kapcsolattartás óvodákkal, középiskolákkal, szülőkkel, fenntartóval, közművelődési, egészségügyi intézményekkel, pedagógiai szakmai és szakszolgálatokkal (Hiv.: IMIP),
-    a diákönkormányzat megfelelő, demokratikus működtetése pedagógus patronálásával.
Eszközök:
-    kulturális programok látogatása és szervezése, könyvtári órák, kiállítások, múzeumlátogatás, stb.,
-    információszerzés és nyújtás az oktatási intézménybe bekerülő gyermekről/tanulóról, fejlődésükről,
-    a diákönkormányzat programjai,
-    szülői értekezletek, fogadóórák, szülői fórumok,
-    nevelőtestületi értekezletek, munkaközösségi foglalkozások.

Eljárások:
-    szakmai programok szervezése társintézmények részére tapasztalatszerzés és –adás érdekében,
-    „Iskolanyitogató” 1. osztályba beiratkozásra készülő gyermekeknek és szüleiknek,
-    diákönkormányzat működtetésén keresztül tanulóinkkal megismertetni a demokratikus magatartás alapjait: szólásszabadság, vitakultúra, szavazás, jogok, kötelességek.

Sikerkritérium:
-    intézményünkre a partnerközpontúság a jellemző.


1.2.     Esélyegyenlőség, hátránykompenzáció biztosításának elve

Kiemelt figyelmet fordítunk  a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű  gyermekekre/tanulókra. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy  alapképességeik fejlesztése mellett megkapják esélyeik növelése érdekében a képességeikhez, személyiségükhöz leginkább igazodó képzést.

Célok:
-    minden tanuló számára biztosítani a korszerű társadalom- és természettudomány, esztétikai, technikai és életviteli, általános műveltség alapjait, valamint információs kultúrát,
-    iskolánk arculatának megőrzése,
-    színvonalas nevelő-oktató munkával, tanulásszervezéssel biztosítani, hogy magasabb évfolyamba, iskolafokozatba kerülést segítő tudással, képességekkel rendelkezzen.

Feladatok:
-    a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, és sajátos nevelési igényű gyermekek napi gondjainak enyhítése, az esélyegyenlőtlenségekből származó hátrányok csökkentése,
-    a sajátos nevelési igényű tanulók szocializációja.
-    a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése.

Eszközök:
-    a diákok képességeinek fejlesztése, kibontakoztatása minden lehetséges eszközzel és formában: egyéni fejlesztési terv,  tanmenet, tankönyv, felzárkóztató foglalkozás, korrepetálás, differenciálás, szakkör stb.
-    a pedagógusok motiváló módszerei: bíztatás, elismerés, példaadás, meggyőzés, dicséret, stb.
-    speciális gyógyászati és technikai eszközök alkalmazása.

Eljárások:
-    a tanulók egyéni fejlődési ütemének figyelembe vétele és fejlesztő segítése. Egyéni bánásmód, fejlesztő pedagógia,
-    szükség szerint egyéni értékelési mód, osztálybontás (lehetőségének megteremtése),
-    Gyermek- és ifjúságvédelem.



Sikerkritériumok:
-    a hátrányos helyzetű tanulók körében csökkentek a beilleszkedési problémák,
-    a sajátos nevelési igényű tanulók önmagukhoz mért fejlődése
-    emelkedett a tanévet sikeresen befejezők/továbbtanulók száma.




1.3.    Életkori sajátosságok, egyéni képességek figyelembevételének elve

Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy gyakorlati munkánk során a tanulóink nevelését-oktatását az adott fejlettségi fokhoz és egyéni képességeikhez igazítsuk.

Célok:
-    tanulóink harmonikus, egészséges személyiségfejlesztése,
-    egyéni képességeik mind teljesebb kibontakoztatása,
-    diákjaink motiválttá váljanak a tanulás, az ismeretelsajátítás iránt.

Feladatok:
-    az életkori sajátosságokhoz igazodó nevelési-oktatási módszerek, eszközök, eljárások alkalmazása,
-    az önálló tanulás képességének fejlesztésével az élethosszig tartó tanulás megalapozása,
-    a pályaválasztás előkészítése, a reális tanulói önismeret és pályaismeret függvényében,
-    stressz-helyzetek és iskolai kudarcélmények csökkentése,
-    érdeklődés felkeltése az adott tantárgyak vagy tevékenységek iránt,
-    tehetséggondozás – felzárkóztatás.

Eszközök:
-    egyéni tanulási stratégiák kialakítása, fejlesztése,
-    változatos munkaformák, tanulói kiselőadások, új információk, eszközök, szemléltetés,
-    fejlesztő, felzárkóztató egyéni foglalkozások indítása a lehetőségekhez és a tanulók képességeihez igazítva,
-    differenciált képességfejlesztés, kompetenciafejlesztés, tanórai tevékenykedtetés,
-    tehetséggondozás: tanulmányi, kulturális, sportversenyek, drámafoglalkozás stb.

Eljárások:
-    a iskolába beiratkozó (első vagy további évfolyamos) helyzetfeltárása, képességvizsgálata a további fejlesztési feladatok meghatározása érdekében ,
-    egységes nevelési elvek, eljárások, egységes értékelési rendszer, időbeni pontos tájékoztatás, azonos megítélés, igazságosság, egyéni odafigyelés, problémaérzékenység, támogató magatartási együttműködés a szülői házzal,
-    kooperatív módszer (csoportmunka, partnermunka).



Sikerkritériumok:
-    tanulóink életkoruknak – egyéni képességeiknek – megfelelő fejlettséget mutatnak a tananyag ismeretében és képességeik fejlettségében,
-    az egyéni fejlesztési tervnek megfelelően haladnak,
-    képesek az önálló munkára (vagy: tanári vagy osztálytársi segítséggel),
-    tanulóink sikeres továbbtanulása.





1.4.     Alkotó jellegű munkarend és egészséges, biztonságos fegyelem elve

Lehetővé kell tennünk, hogy a tanulók nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságos és esztétikus környezetben szerezzék meg a biztos, alkotóképes tudást. Csak a társadalmilag értékes és mindenkire érvényes normák betartásával és betartatásával – személyes szabadság figyelembe vétele – lehet egymásra odafigyelő egyéneket és hatékony, fejlesztő közösségeket nevelni.


Célok:
-    tanulóink rendelkezzenek a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartási normák ismeretével és használatával,
-    legyenek képesek testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre,
-    olyan közösségek létrehozása, amit nem külön céloktól vezérelt egyének alkotnak, hanem közös célok motiválnak,
-    a nevelőtestület tagjainak szoros együttműködése, jó légkör kialakítása és megőrzése.

Feladatok:
-    fegyelmezett munkavégzés kialakítása tanórákon és szabadidős tevékenységek során,
-    igényes, határozott, következetes, reális követelménytámasztás a tanulókkal szemben,
-    diákjaink számára egy olyan nyugodt, kiegyensúlyozott iskolai légkör biztosítása, amelyben biztonságban tanulhat, szerezheti meg ismereteit.



Eszközök:
-    olyan lehetőségek biztosítása, ahol a tanulóink a kognitív képességeken túl, módot, szakmai segítséget kapnak teljes személyiségük kibontakoztatásához: szabadon választható órák, szakkörök, versenyek, alternatív óravezetések, szerepjáték, kiselőadás, vitafórum, iskolarádió, iskolaújság működtetése stb.,
-    tanórákon és tanórán kívül olyan tevékenységek végeztetése, melyeken keresztül kialakulnak diákjainkban a demokratikus magatartás alapjai,
-    szakmai és emberi odafigyelés erősítése, ápolása a nevelőtestületben: szakmai megbeszélések, közös programok, kulturális, sport rendezvények során.

Eljárások:
-    iskolai szokások megismertetése és következetes betartatása,
-    társadalmilag is értékes iskolai és osztály normák kialakítása: iskola rendje, kommunikáció, érdekképviselet, konfliktuskezelés, jutalmazás és fegyelmezés formái, szülők tájékoztatása (Hiv.: SZMSZ, Házirend),
-    közösségformálás a tanulókkal együtt töltött időben: tanórák, osztályfőnöki órák, szakkörök, osztály-rendezvények, szünetek, táborozások, kirándulások stb. során.


Sikerkritériumok:
-    az alkotó jellegű munkához biztosítottak a környezeti, tárgyi, személyi feltételek,
-    kifejlődik a reális önértékelésük; fegyelmezett, önmaguk által kontrollált viselkedésük, tanulmányi munkájuk,
-    egyre több tanuló vesz részt a tanórán kívüli közösségi programokban.




1.5.    Minőségi munka elve

Intézményünk minden tevékenységével törekszünk a minőségi munkára, a gyengébb pontok, hibák kijavítására. A hatékonyság, a minőségfejlesztési rendszer, az ellenőrizhetőség, az átjárhatóság érdekében fontosnak tartjuk az egységes követelmény és értékelési alapelvek betartását.

Célok:
-    a minőségfejlesztési rendszer bevezetése és működtetése (Hiv.:IMIP),
-    a pedagógusok és tanulók munkájának, teljesítményének egységes, objektív értékelése,
-    olyan továbbképzésekbe való bekapcsolódás, melynek szellemi hozamaként hatékonyan segíthetjük tanulóink személyiségfejlődését, önmegvalósítását,
-    a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltség alapjai és fejlesztése,
-    a hagyományos normatív kultúra mellett azoknak a tartalmaknak a megjelenítése, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik:
o    nemzeti értékek, hagyományápolás
o    európai humanista értékrend
o    emberiség előtt álló közös problémák: a globalizáció, környezetszennyezés, egészséges életmód stb.
o    más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés
o    saját nemzetünk, iskolánk, tanulóink problémái iránti érzékenység



Feladatok:
-    napi tevékenységeink közül a jól működők megtartása, fejlesztése; a hiányosságaink fokozatos feltárása, elkerülése, korrigálása (Hiv.: IMIP),
-    egységes értékelési eszközök, eljárások kialakítása és betartása:
o    tantárgyi minimum követelmények
o    felmérők, témazárók évfolyamonként
o    tanulóink neveltségi szintjének vizsgálata
-    tanulóinkban kialakítani és fejleszteni a nemzeti azonosság-tudatot és erősíteni Európához való tartozásunkat.

Eszközök:
-    pedagógusok felkészítése a minőségfejlesztési rendszer működtetésére: külső és belső felkészítés – együttműködés,
-    a bevált és új módszerek fenntartása és átadása, a tartalmas és színvonalas munka érdekében,
-    ösztönözni és teret adni azoknak az új, tartalmas egyéni eljárásoknak, megoldásoknak, tanulásszervezési és nevelési módszereknek, melyek összhangban állnak az össziskolai értékrenddel, de nagymértékben hozzájárulnak a tanulók képességeinek mind teljesebb kibontakoztatásához, a követelmények hatékonyabb elsajátításához, a tehetségfejlesztéshez vagy felzárkóztatáshoz: csoportbontás, különböző munkaszervezési formák, iskolán kívüli tanórák, tanulmányi kirándulások, külső óraadók (pl.: osztályfőnöki órán),
-    diagnosztikus mérés a feltáráshoz, a fejlesztési irányok meghatározásához; formatív értékelés a tanév során; szummatív értékelés a témazárók segítségével, az éves tananyag befejezése után.



Eljárások:
-    mindennapi munkánkban alkalmazzuk a folyamatszabályozás eljárást,
-    megteremteni a lehetőséget arra, hogy a hasznos tapasztalatokat átadhassuk egymásnak: óralátogatások, bemutató órák, szakmai fórumok, előadások, „kiadványok”,
-    a pedagógusok egyéni elképzeléseihez, a szülők, tanulók igényeihez, valamint az intézmény feltételeihez igazodó továbbképzések és továbbtanulási lehetőségek kihasználása, hogy ezzel is hozzájáruljunk az iskola színvonalas nevelő-oktató munkájához (fejlesztő pedagógia, tanulási zavar leküzdése, drámapedagógia stb.),
-    nemzeti és közvetlen környezetünk hagyományainak ápolása tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során: tananyagválasztás,  városunk és a főváros  kulturális értékeivel való megismerkedés.
-    

Sikerkritériumok:
-    elfogadott egységes követelmény és értékelési rendszer működik,
-    tudatos továbbképzési és beiskolázási terv: a tanfolyamokon tanultakat több területen is tudják használni a pedagógusok,
-    tanulóinkban megalapozzuk, fejlesztjük az emberiség, közösség, egyén problémái iránti odafigyelést és megértést.

2.    A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

2.1.    A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési célok

•    a tanulói személyiség kibontakoztatásának, a fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának segítése,
•    testi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése,
•    az esélyegyenlőség biztosítása,
•    az egyes tanulók fejlettségét, érdeklődését figyelembe vevő nevelés-oktatás.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, melyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya.
A világ felé nyitott, a változó igényekhez alkalmazkodni tudó, erkölcsileg felelős emberek nevelése.
A szociális és az individuális értékek közvetítése, a kettő egyensúlyának megteremtésével harmonikus személyiség kibontakoztatása.



2.2.    Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink

Az iskolánk nevelési programjában és helyi tantervében képviselt értékek a követelmények teljesítése a tanulói személyiség minél teljesebb kibontakoztatását segíti elő. Pedagógiai programunkat úgy állítjuk össze, hogy az teret adjon a színes sokoldalú iskolai élet megvalósulásának. Így nyílik lehetőség tanulóink eredményes személyiségfejlesztő oktatására, műveltségük és világnézetük fejlesztésére.
Az iskolai munkát, tanulást, játékot úgy szervezzük, hogy fejlessze tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, és eddze akaratát, miközben pedagógiai munkánk középpontjában tanulóink valamennyi személyiség-komponensének, az értelem, az érzelem, a fizikum és a jellem harmonikus és differenciált fejlesztése áll.
Célunk a gyermekközösségeknek és az egyes tanulók személyiségének fejlesztése. Ehhez olyan iskolai pedagógiai munkára van szükség, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy a nevelés, az oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos fóruma is.
A személyiségfejlesztő nevelés-oktatás csak akkor lehet eredményes, ha a tanítási-tanulási folyamat teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat, ha hozzájárul életmódjuk, szokásaik fokozatos kialakításához.
Mivel minden gyermek különbözik a többiektől, a nevelő hatások pedig különböző módon érintik az egyes gyermekeket, így az egyénekhez igazodó nevelés lehet a leghatékonyabb. Ehhez a legfontosabb tulajdonságokat kell fejleszteni például: önismeret, együttműködési készség, akarat, segítőkészség, empátia.

Nevelési gyakorlatunkban a következő értékek és tartalmak jelentik a fejlesztés irányát:
•    A műveltséggel, a munkával kapcsolatos értékeke:
o    Önmagunk és környezetünk megismerésének igénye és az ezzel kapcsolatos motívumok kialakítása: tudásvágy, önfejlesztési igény, kötelességtudat, lelkiismeret, értékteremtés.
o    Törekvés a szorgalmas és eredményes tanulásra, a rendszerességre és az esztétikus munkára.
•    A hazával, a nemzettel kapcsolatos értékek:
o    A szülőföld, a haza megismerése, szeretete, a nemzeti kultúra megbecsülése. Az egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása.
o    Más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk tiszteletben tartása. Törekvés az európai kulturális örökség megismerésére, befogadására.
o    Törekvés az intellektuiális képességek, a kreativitás fejlesztésére, és az önálló tanulás képességének kialakítására.
•    Az élet értékei:
o    Az élet tisztelete és védelme.
o    A természeti környezet megóvása, az élő és élettelen megismerése, a természet szépsége iránti fogékonyság, illetve az erre vonatkozó magatartás formálása.
o    Az egészséges és kulturált életmód iránti igény kialakítása.
o    Az önellátó képesség – tisztálkodás, testápolás, öltözködés, stb. – fejlesztése.
o    Az egészségvédő magatartás kialakítása például: balesetek megelőzésének szokásai, egészségre káros szokások megismerése.


•    A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek:
o    A család tisztelete, a szülők és a nagyszülők megbecsülése.
o    A tartalmas emberi kapcsolatok iránti igény kialakítása.
o    A szociális értékrend kialakítására vonatkozó igények megteremtése.
o    Szociális készségek – empátia, tolerancia, konfliktus-kezelés – tanítása, fejlesztése.
o    A felnőttekkel szembeni tisztelettudó magatartás elsajátítása.
o    A másik ember autonómiájának tisztelete, a kapcsolatokban a megbízhatóság, igazságosság, szolidaritás igényének kialakítása.
o    Kulturáltság a magatartásban és a kommunikációban, udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak, tulajdonságainak tiszteletben tartása.
o    A mindennapi kapcsolatokban fegyelem, önfegyelem kialakítása.

Feladataink a különböző nevelési területeken

Nevelési területek    Feladatok
A tanulók erkölcsi nevelése
•    Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.
•    Egymás jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása
A tanulók értelmi nevelése    •    Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése.
•    A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása
•    Legyen érték számukra a tevékenység, az alkotó életforma. Többletfeladatok vállalása.
A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése
•    Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. (A társadalmilag elfogadott együttélési és viselkedési normák elfogadása.)
•    A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása.
•    A kulturált magatartás és kommunikáció kialakítása.
•    A konfliktusok békés eszközzel való megoldásának segítése.
A tanulók akarati nevelés    •    Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése.
•    A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.
A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése    •    Az élő és élettelen környezet jelenségeire,a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.
A tanulók nemzeti öntudatra nevelése
•    A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése.
•    A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése.
•    A hazaszeretet érzésének felébresztése.
A tanulók állampolgári nevelése
•    Az alapvető állampolgári és az Európai Uniós állampolgári jogok és kötelességek megismertetése.
•     Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt.
•    Igény kialakítása a közösségi tevékenységre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre
A tanulók munkára nevelése
•    Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása.
•    A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása
A tanulók egészséges életmódra nevelése    •    A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése.
•    Egészséges, edzett személyiség kialakítása.
•    Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
A tanulók művészeti nevelése
•    Az ének, a zene, az irodalom tantárgyakon keresztül az alapműveltséghez tartozó értékek megismertetése,
•    múzeumlátogatások, hangversenyek, kiállítások látogatása.

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.
Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciált kompetenciafejlesztést.
•    A motiválás célja, hogy tanulóinkban felkeltsük, és fenn is tartsuk az ismeretek megszerzése iránti érdeklődést.
•    A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe kell helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.
•    Az iskolai tanulási folyamat során kiemelt feladat a differenciált kompetenciafejlesztés, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjanak a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – ha a szülő igényli – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban napközi működik.
A tanulók érdeklődése, igénye és az iskola lehetősége szerint választható és szakköri foglalkozásokat tartunk.
Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő-oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.





2.3.     A személyiség fejlesztésének nevelési módszerei
•    A követelés módszere: reális, a tanulók teljesítőképességével összhangban álló követelés. Tiltás és parancs helyett kérés és tanács.
•    A gyakoroltatás módszere: Érdeklődéskeltő, erőfeszítést igénylő tevékenységekkel valósítható meg. Fontos a motiválás, a változatosság, esetenként a játékos forma.
•    A segítségadás módszere: pozitív tanár-diák viszonyt feltételez.
•    Ösztönzés formái: elismerés, elmarasztalás, jutalmazás, büntetés; fontos a jutalmazó jellegű hatások túlsúlya.
•    Modell és példa biztosítása.
•    A tanulók személyes élményeinek, tapasztalatainak feldolgozása.

Eljárások    Közvetlen módszerek    Közvetett módszerek
Szokások kialakítását célzó módszerek    •    Követelés
•    Gyakoroltatás
•    Segítségadás
•    Ellenőrzés
•    Ösztönzés    •    A tanulói közösség tevékenységének megszervezése
•    Közös (közelebbi, vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása
•    Hagyományok kialakítása
•    Követelés
•    Ellenőrzés
•    Ösztönzés
Magatartási modellek bemutatása, közvetítése    •    Elbeszélés
•    Tények és jelenségek bemutatása
•    Műalkotások bemutatása
•    A nevelő személyes példamutatása    •    A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében
•    A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéből
Tudatosítás
(meggyőződés kialakítása)    •    Magyarázat, beszélgetés
•    A tanulók önálló elemző munkája    •    Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról
•    Vita

2.4.     A személyiségfejlesztés szintjei
•    Osztályközösségi szinten megjelennek a tanulók közösségi problémái, fejlődési, életkori, specifikus nehézségei, a családi közösségből hozott problémák. A pedagógusra hárul a konfliktus-feldolgozási készség csoportszintű fejlesztése, a közösségi problémák megoldása, a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése. Az osztályfőnöki órák keretében alkalmazott módszerek differenciált megválasztása: csoportos és egyéni megbeszélések, korosztályi fejlesztő csoportok kialakítása, stb. Az IMIP-ben tervezett az osztályközösségek fejlődésének év végi értékelése.
•    Tanulói szinten megjelennek a fejlődési zavarok – pubertás, pubertáskor – az iskolai stresszekre adott reakció. Ezek javítása egyénileg interjúkkal és csoportos tréningekkel történik, melyek a személyiség fejlesztésén túl a társas képességek fejlesztését, a kapcsolat és kommunikációs készség fejlesztését is eredményezik. Iskolánkban a tantárgyi és osztályfőnöki órák keretében is van mód e készségek kialakítására, fejlesztésére.


2.5.    A korosztályok jellemzői:
•    6-8 évesek (latencia kor)
A gyerekek nagy része iskolaéretten kerül az első osztályba, hatalmas tudásvággyal, ismeret- és teljesítményigénnyel. A gyerekek interperszonális kapcsolatait erősen meghatározza a számára fontos személyekhez – szülőkhöz, pedagógusokhoz – való kötődés. Az új követelményeknek való megfelelés számos képességbeli és személyiségbeli tényezőt igényel. Ezért az ebben az életkorban jelentkező problémák nagy része beilleszkedési nehézségekben, tanulási nehézségekben és magatartásproblémákban fejeződik ki.
Szakszerű szűrővizsgálatot működtetünk a veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett teljesítményzavarokkal küzdő gyerekek felismerésére, különös tekintettel a dyslexiás, dysgraphiás és dyscalculiás gyerekekre. E szűrőmunka, valamint a képességfejlesztő tevékenység is együttműködést kíván a pedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus és a szülői ház részéről egyaránt.
Tervezzük a konzultációs lehetőségének biztosítását a szülők számára, melynek célja az információcsere, a szülő megnyerése a preventív, vagy korrekciós feladatokhoz szükséges nevelési módszerek alkalmazására, és az új nevelési stratégiák kidolgozására.
•    9-11 évesek (prepubertás kor)
Ebben a korban lévő gyermekek viselkedésére jellemzőek még továbbra is a kisiskolás jegyek, de a korszak végén elkezdődik egy önállósulási törekvés, a felnőtt kapcsolatok helyét a társkapcsolatok fontossága veszi át. A személyiség és önismeret alakulásában egyre nagyobb szerepet játszanak a korcsoportok, az ebben a korszakban megfigyelhető érzelmi, hangulati labilitás már a serdülőkor előfutára. Ebben a korszakban is jelentkezhetnek magatartás problémák, melyek kezelése fontos feladat.
Részképesség-zavarokkal ritkábban találkozunk, s a beilleszkedési nehézségek nagy része is megoldódik erre a korra.
Tervezzük
•    12-16 évesek (pubertás kor)
Főleg az önmegismerés igénye jut kifejeződésre az identitáskeresés, az önállósulási törekvés, a felnőttekétől eltérő véleményalkotás, kritikai hajlandóság jellemző. A pedagógusok ekkor jelzik a legtöbb magatartásproblémát.
Tervünk a korosztály részéről jelentkező nagymértékű önismereti igény csoportfoglalkozásokban való kielégítése, melyek vezetését végezheti a pszichológus, illetve a pszichológus segítségével az osztályfőnök is.
A korosztály másik jellegzetes problémája a pályaválasztás, mellyel kapcsolatos gondok szintén csoportos foglalkozások keretében lennének feldolgozhatóak.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő-oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak döntő többsége a nyolcadik évfolyam végén:
•    minden tárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint 50%-a – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.),
•    rendelkezik olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, jártasságokkal, kompetenciákkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolák követelményeinek a későbbiekben megfeleljen,
•    ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségekben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,
•    határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.



3.    A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valós meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.
A tanulók közösségében, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.



3.1.     A nevelő-oktató munkánkban

Az iskola minden pedagógusának – az osztályfőnöknek, a napközis nevelőknek, a diákönkormányzat vezetőinek, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek különösen – fontos feladata a jól működő közösségek kialakítása, fenntartása, fejlesztése.
A szaktárgyi órák, a szakköri foglalkozások, a felzárkóztató korrepetálások, a tehetséggondozó csoportok, a sportrendezvények, az ünnepségek, a megemlékezések, a kulturális programok, a kirándulások, a diákönkormányzat vagy az iskolai alapítvány által szervezett programok, az osztályok saját szervezésű szabadidős elfoglaltságai és egyéb más területek, mind fontos színterei a gyerek közösségek fejlesztésének.
Fontos célunk: a valahová tartozás tudatának elmélyítésére; a hagyományok, a környezet, az értékek megbecsülésére és védelmére; a nemzet, a haza, a szűkebb környezet és a család hagyományainak megismerésére, ápolására való nevelés.
A társadalmi együttéléshez, az emberek közötti érintkezéshez szükséges képességek elsajátításához; a személyiség és az önismeret fejlesztéséhez; a problémák feltárásához, megoldásához, a konfliktusok kezeléséhez fontos, hogy a tanulók tudjanak és akarjanak részt vállalni a közösség feladataiban.  
Cselekedeteikkel, véleménynyilvánításaikkal készüljenek fel a közösségi életre, a közéleti tevékenységben való aktív közreműködésre.

3.2.     Az iskolai hagyományok rendszere

A valahová tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében.
Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi, és folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához való tartozást. Hagyományteremtő és hagyományápoló munkánk során tudatosan támaszkodunk a nevelőtestület és a tanulóközösség véleményére, javaslataira, valamint figyelembe vesszük az iskolahasználói elképzeléseket is.
Célunk: a Heuréka Iskola eddigi hagyományrendszerének működtetése, az egyéni arculat megtartása, amely jól megkülönbözteti más iskoláktól.

Szervezeti hagyományok (Hiv.: SZMSZ):
•    Iskolánk pedagógiai tevékenységének szerves részét képezi a nevelőtestület, a tanulóközösség és a szülői közösség által létrehozott szervezetek.
•    Az egy osztályba járó tanulók szülei maguk közül osztály szülői munkaközösség elnököt, helyettese és szükség szerint további felelősöket választanak. Az osztályok SZMK elnökei alkotják az Iskolai Szülői Munkaközösséget, s maguk közül elnököt választanak.
•    A tanulóközösség szervezete a diákönkormányzat, amelynek élén a diákönkormányzat vezetői – tanulói – állnak. Tagja az iskola valamennyi tanulója. Irányító szerve a diáktanács, mely az 5-8. osztályok 2-2 diákképviselőjéből áll. Tájékoztató fóruma a diákközgyűlés (diákparlament), melyet tanévenként egyszer hívnak össze.
Munkáját a diákönkormányzatot segítő pedagógus támogatja. A tanulóközösség által létrehozott szervezetek képviselik a tanulók érdekeit, szolgálják tájékoztatásukat, és részt vesznek az iskola által szervezett kulturális, sport- és turisztikai programok szervezésében és lebonyolításában. Rendszeresen közreműködnek az iskolai élet mindennapjait szabályozó házirend felülvizsgálatában és formálásában.

Iskolatörténeti hagyományok (Hiv.: IMIP):
Célunk megőrizni és megörökíteni az iskola tanulói és pedagógusai által létrehozott értékeket. Ennek módjai:
•    kiállítások szervezése,
•    kapcsolat öregdiákokkal, nyugdíjas pedagógusokkal közös és egyéni találkozásokon, programokon – pedagógusnap, túrák, kirándulások, táborok, farsangi, alapítványi rendezvények.

Iskolai rendezvények és hagyományai (Hiv.: A tanév munka terve)
A rendezvények iskolánk egész életét átfogják, a személyiségformálás fontos eszközei. Nyilvánosság előtt zajlanak, ezért ezek az iskoláról alkotott jó vélemény az iskola jó hírnevének letéteményesei. Ezért e tevékenységek az iskola nevelő-oktató munkájának szerves részét alkotják.
Ünnepélyek, megemlékezések:
•    tanévnyitó ünnepélyen köszönti az igazgató iskolánk tanulóit, köztük a legfiatalabb tanulókat, az 1. osztályosokat,
•    az aradi vértanúkra emlékezünk október 6-án. A műsort hagyományosan a humán munkaközösség valamennyi tagja készíti,
•    október 23-ára és március 15-ére nagyszabású, iskolai szintű ünnepéllyel emlékezünk,
•    a Föld Napja alkalmából környezetünk védelméről emlékezünk meg,
•    a pedagógusnap megünneplése évek óta közösségi hagyomány, egy estebéd elfogyasztása mellett szakítunk időt az elismerések bejelentésére, kötetlen beszélgetésre,
•    ballagás: a 8. osztályos tanulókat minden évben ünnepélyes keretek között búcsúztatjuk,
•    a tanévzáró ünnepélyen értékeljük a befejezett tanév munkáját, ekkor sorolja fel az igazgató az elért eredményeket, osztja ki a tanulóknak megérdemelt jutalmakat,

Rendezvények
•    színházlátogatás az osztályok és a napközis csoportok szervezésében,
•    nyílt tanítási napon fogadjuk a szülőket a tanítási órákon,
•    télapó műsor, ajándékokkal,
•    karácsonyi műsor a tanulók és szülők részére. Karácsonyi fenyőünnepek, osztály és tantestületi keretben (az iskolai alkalmazottak körében),
•    farsang külön program szerint alsó és felső tagozatosoknak,
•    diákparlament a felső tagozatos tanulók részvételével,
•    óvodások fogadása tanórákon, előkészítő foglalkozásokon,
•    sportnap, tanár-diákmérkőzések,

Egyéb rendezvények, események
•    alapítványi rendezvények (diákok, szülők, pedagógusok számára),
•    hulladékgyűjtési akcióba való bekapcsolódás,
•    tanulmányi kirándulások – egyéni program szerint (osztályközösségek),
•    nevelőtestület kirándulás,
•    szeptember, február, május hónapokban szülői értekezletek; november, január, május hónapokban fogadóórák,
•    felvilágosító jellegű előadásokkal – káros szenvedélyek ellen – bekapcsolódás az egészséges életmódra nevelés programjaiba,
•    táborok: évente kerül megszervezésre, az iskola minden tanulója számára nyújt nyaralási lehetőséget és felejthetetlen élményt a nyári vakációban.


3.3.    Az iskolai környezet alakításának hagyományai

Az iskolai szűkebb (osztálytermek, ebédlő) és tágabb (folyosók, „udvar”, előkert) környezetről való gondoskodás nagy közösség összetartó erő, a nevelésnek olyan színtere, ahol a tanulók egymásra hatása nagymértékben érvényesül.
Az iskolai környezet esztétikus alakítása az ízlésnevelés nélkülözhetetlen része. Az ízlésnevelés nehéz dolog. Meg kell küzdeni azokkal a rossz hatásokkal, beidegződésekkel, amelyeket a tanulók esetleg a korábbi környezetükből hoznak, másfelől azokkal a negatív hatásokkal, amelyek az embert nap, mint nap érik. Az iskolai környezet igényes alakításával el kell érni, hogy példa legyen ez a világ a tanulók számára, s ezáltal a negatív környezeti hatások veszítsenek erejükből.

Szűkebb környezetünk alakításának hagyományai
•    Az osztálytermek képe – igazodva a tanulók életkori sajátosságaihoz – egészségügyi és esztétikai szempontból egyaránt megfelelő berendezési tárgyakkal illeszkedik az iskola egészéhez: padok, asztalok, székek, sötétítők, megfelelő világítás.
•    A dekorációk anyagukban és tartalmukban a tantárgyak, az iskola élete, a gyerekeket érdeklő és a bennünket körülvevő világ sajátosságait, értékeit közvetíti. A természeti és a mesterséges környezet formái kiegészítik egymást: zöld növények, termések, tárgyak, formák gyűjteménye.
•    Az osztálytermek gondozói a szaktanárok, a napközis nevelők, az osztályfőnök irányításával a tanulók.
•    Tantermeink az órai – szakmai munka megvilágítását, sokoldalú megközelítését, megértését szolgáló dekorációikkal – a funkciót szem előtt tartva követik az igényes külső megjelenítés törvényszerűségeit; a tartalom, rendeltetése és esztétikus kapcsolatának érvényesítését.
•    A szemléltetést és a díszítést egyaránt szolgáló anyag gondozása, a szaktárgyakhoz kapcsolódó gyűjtemények kialakítása és bővítése a szaktanár és tanítványai igénye és feladata.

Tágabb környezet
•    A folyosóink  – valamennyi szinten – egy egységes arculat kialakítását követi. A tantermek, szertárak, mellékhelyiségek feliratozása formai összhangot tartva készül. A folyosók és a pihenősarkok falaira keretezett dekorációs anyagok – első sorban régebbi tablók és tanulói rajzok – kerülnek.
Folyamatosan gazdagodik felszereltsége és kényelme. Egységes arculatáért a rajztanár vállal felelősséget.
A fent leírtak, csak a tanulókkal közösen, együttműködve valósulhatnak meg.

3.4.    A település és iskola kapcsolatának hagyományai

•    Az óvodások szülei nyílt napokon nyerhetnek betekintést iskolánk életébe.
•    A megyei és területi diáksport szövetség rendezvényein, tanulmányi versenyein részt veszünk.

Iskolai emblémával díszített sál, nyakkendő viselése az iskolai rendezvényeken bevezetésre került.






4.    A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Elfogadott magatartásnak tekintjük, ha az egyén a társadalmi elvárásoknak megfelelő magatartásformákat autonóm módon produkálja akkor is, ha erre szociális kontroll nem kényszeríti.
A beilleszkedési, magatartási nehézség tehát mindazon viselkedési módokat magába foglalja, melyek a normatív mércétől való jelentősebb eltérést mutatnak.
A beilleszkedés megkönnyítésére már az óvodás korú gyermeknek módot adunk az iskola megismeréséhez:
•    A nagycsoportos óvodásokat vendégül látjuk, lehetőséget biztosítunk arra, hogy csoportosan megnézzenek egy-egy tanítási órát. Ezeken a bemutató órákon játékos formában ismertetjük meg a tanulás folyamatával őket.
•    Minden évben tartanak a tanítók iskolai előkészítő foglalkozást azoknak a gyerekeknek, akik várhatóan iskolánkban kezdik meg a következő tanévben a tanulást.
•    A tanítók felveszik a kapcsolatot a szülőkkel is, mert rendkívül fontosnak tartjuk a kapcsolattartást a szülői házzal.
A beilleszkedés elősegítésére az első évet átmeneti évnek tekintjük az óvoda és az iskola között, ezért az oktatást játékos formában kezdjük meg.



4.1.    A beilleszkedési problémák megelőzésével kapcsolatos pedagógiai tevékenység

A leendő elsőosztályos óvodás óvónője,  a majdani tanító segítőtársa. A szülők és a tanító kölcsönös bizalmon alapuló együttműködő kapcsolatának kiépítése.

A beilleszkedési zavarok leggyakoribb formái (az általános iskolai korosztályra jellemzően)
•    a tanulói együttműködés teljes hiánya, agresszivitás,
•    ellenséges viselkedés társakkal, felnőttel szemben durva hangnem,
•    érzelmi és indulati kiegyensúlyozatlanság,
•    gyenge kudarctűrő képesség.

Pedagógiai feladat
•    Az iskolai légkör oldottságával, a pedagógusok nyitottságával lehetővé kell tenni a gyermek számára, hogy problémáival tanáraihoz fordulhasson.
•    Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse és a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét kérve a család nevelési szokásainak megváltoztatására kell törekedni. A velük való kapcsolattartás első sorban az osztályfőnök feladata.
•    A viselkedési zavarok – a figyelemfelkeltésen kívül gyakori oka – a tanulásban való lemaradás, tanulási kudarc felismerése, kezelése fontos feladata iskolánknak. A problematikus gyerekek tevékenysége, tanórai feladatmegoldása rendszerint nem folyamatos; viselkedésükbe váratlan, kiszámíthatatlan mozzanatok csúsznak. Ehhez gyenge iskolai teljesítmény, a tanulási zavar is társul. Az állandó elégedetlenség a szülő és az iskola részéről, a gyakori szidás és büntetés miatt a gyereket állandó kudarcélmény kíséri, ez pedig a fokozott devianciához vezet.

Pedagógiai tevékenység
•    A gyermek pozitív megnyilvánulásainak azonnali megerősítése, dicsérete, elismerése, kiemelése.
•    A pedagógusnak tudnia kell, hogy kit milyen sebességre késztethet, és mi az a maximális teljesítmény, ami az adott tanulótól jogosan elvárható.
•    Az osztályfőnök és a szaktanárok állandó megfigyelései, kapcsolattartás a szülőkkel, állandó közvetlen viszony a gyerekekkel. Az egy tanulócsoporton belül tanító pedagógusok együttműködése, a tanulói problémák megvitatása.
•    A fejlesztő pedagógus megfigyelései az egyéni beszélgetések, foglalkozások során.
•    A szülők és a pedagógusok állandó kapcsolattartása a fejlesztő pedagógussal.
•    Szükség esetén iskolapszichológus, pszichoterapeuta illetve pszichiáter bevonása.

4.2.    A tanulásban elmaradt tanulók beilleszkedési és magatartási problémáiknak megoldására szolgáló, a felzárkózást segítő program

Célunk megvalósításához a következő feladatokat végezzük:
•    a gyermek fejlesztési formáinak megtervezése,
•    életkorának, problémájának megfelelő módszerek, szervezési formák megkeresése, fejlesztő csoportok kialakítása.

Tanórai megvalósítás
•    differenciált foglalkoztatás,
•    differenciált ellenőrzés, számonkérés (illetékes szakértői bizottság által megállapított részképesség zavarok jogszabályi lehetőségnek megfelelő figyelembe vétel),
•    egyéni fejlesztés,
•    tanórák közül kiemelten osztályfőnöki, magyar és dráma, önismereti és szerepjátékok, irányított beszélgetések stb.

Tanórán kívüli megvalósítás
•    korrepetálás,
•    egyéni fejlesztés: fejlesztő pedagógus segítségével felzárkóztató foglalkozás (tantárgyhoz kapcsolódva: matematika).
•    relaxációs, pszichoterápiás foglalkozások

Kiegészítő tevékenységi formák
•    sport tevékenység,
•    művészeti és egyéb szakkörök, iskolai könyvtár,
•    napközi otthonos ellátás,

A program megvalósításában résztvevő speciális tevékenységet végzők
•    logopédus,
•    fejlesztő pedagógus,
•    pedagógusok.
•    pszichoterapeuta

Fontos:
•    A gyermekek állapotának folyamatos nyomon követése, a fejlesztés kontrollálása és esetleges módosítása.
•    Amennyiben a beilleszkedési, magatartási zavar, mint mentáhigiénés probléma, fogyatékosság, pszichés fejlődési zavar, a Nevelési Tanácsadó illetve az iskolapszichológus segítségét kérjük. Ez esetben szakhatósági vélemény szükséges, amely a meghatározott intézkedést és eljárást vonja maga után.
A tevékenységben résztvevők a pedagógusok, valamint iskolaorvos, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus,


5.    A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő pedagógiai tevékenység

A pedagógusok fontos feladata, hogy segítsék a tehetséges gyermek képességeinek maximális kibontakoztatását.
Ezért célunk az, hogy
•    felismerjük a tehetséget,
•    megismerjük a tehetséget és megjelenési formáit,
•    segítsünk a tehetségeseknek abban, hogy felismerjék és fejleszthessék képességeiket. Kielégítsük a tehetséges gyermek megismerési, alkotási szükségleteit, lehetőséget biztosítsunk számára ezek kamatoztatására,
•    ösztönözzük kreativitását, intellektusát,
•    erősítsük személyiségét, hogy képes legyen vezető szerepet vállalni saját közösségében,
•    felkészítsük arra, hogy kreatív felnőtté váljon,
•    a tehetség összetevői a kreativitás, kivételes képességek és a feladat iránti elkötelezettség, melyet a genetikai örökségen kívül meghatároz a nevelés-oktatás, szülői minta, a szociokulturális öröklődés.

5.1.    A tehetséggondozást szolgáló tanórai formák

•    Differenciálás a tanórán: differenciált tanórai munka, házi feladat, szorgalmi feladat, gyűjtőmunka, kiegészítő anyagok, stb.
•    Képesség szerint differenciált csoportok működtetése lehetőség szerint.

5.2.    Tehetséggondozás tanórán kívül, szakköri keretben
•    Szaktárgyhoz kötött tehetséggondozó foglalkozások és verseny előkészítés matematika tantárgyból.
•    Tömegsport, szakági edzések.
•    Könyvtári segítség: gyűjtőmunka stb.
•    Csoportközi foglalkozások a napköziben: hagyományőrzés, népi játékok és népdalok; táncos foglalkozások, origami, gyöngyfűzés, agyagozás, porcelánfestés, tánc-dráma, kézműves,
•    Tanulóink fejlődését számítógépek segítik az informatika terem mellet néhány osztályteremben is (tanórai, napközis, könyvtári felhasználás).
•    Középiskolára történő előkészítők matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból, melyek célja a szövegértés, szövegalkotás, valamint a matematikai logika kompetenciájának fejlesztése.
•    Preferált, magasabb szintű versenyünk: Zrínyi matematika verseny,

Iskolánk alapkészségek biztos elsajátítása, az általános iskolai tanulók alap- és általános műveltségének biztosítása mellett feladatának tartja a tehetséggondozást és a különböző szintű tanulmányi-, kulturális- és sportversenyekre való felkészítést, a versenyeztetést.



6.    A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége

Napjainkban, amikor a szülők és a családok egy része nehezebb helyzetbe kerül, s a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak, az iskola feladata és jelentősége a gyermek- és ifjúságvédelem területén is megnő. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű gyerek, aki a megélhetési nehézségek, a családok hétköznapi gondjai miatt elhanyagoltabbá válik.
Ezek a problémák az iskolában is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyerekek tanulmányi eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyukat. Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik.

Az iskola felelős
•    a gyermek, tanuló testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért;
•    a gyermek és a tanulói közösség kialakulásáért és fejlődésért;
•    személyiségük fejlesztésében, képességeik kibontakoztatásában együttműködik a szülővel;
•    a gyermek- és tanulóközösségek kialakítása során a szülők közösségével;
•    felkészíti a tanulót a családi életre, életvezetésre.


Iskolánk a főváros XIII. kerületében fekszik. Ezért fontos, hogy az igényeknek megfelelően bekapcsolódjunk abba a társadalmi összefogásba, mely korunk veszélyforrásaival szemben, elsődlegesen a tanulók személyiségének fejlesztésére és a prevencióra fekteti a hangsúlyt.
A cél a tanulók személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése, amely képessé teszi őket az ítéletalkotásra és a negatív jelenségek elutasítására.






A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes
•    Az érintett gyermek lakhelye szerinti Nevelési Tanácsadóval
•    A Gyermekjóléti Szolgálattal
•    Családsegítő Szolgálattal
•    A Polgármesteri Hivatal illetések irodáival
•    Egészségügyi Szolgálatok (Vöröskereszt) ÁNTSZ
•    Mentálhigiénés Programiroda gyermekorvossal, fogorvossal - védőnővel
•    rendőrséggel  
•    továbbá, a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervekkel, alapítványokkal

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelmi céljaink megvalósítását:
•    felzárkóztató foglalkozások,
•    a tehetséggondozó foglalkozások,
•    az indulási hátrányok csökkentése,
•    a differenciált oktatás és képességfejlesztés,
•    a pályaválasztás segítése,
•    a szülőkkel való együttműködés,
•    a személyes, egyéni tanácsadás (szülőknek, tanulóknak),
•    egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,
•    a családi életre történő nevelés,
•    a napközis foglalkozások,
•    az iskolai étkeztetési lehetőségek,
•    az egészségügyi szűrővizsgálatok,
•    a tanulók szabadidejének szervezése,
•    tájékoztatás a gyermekjóléti szolgálatról, szolgáltatásokról.


7.    A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása

A tanulási zavar olyan elmaradás, rendellenesség vagy megkésett fejlődés a beszéd, olvasás, írás folyamatban, vagy más iskolai tantárgyban, amelyet lehetséges agyi diszfunkció és/vagy emocionális vagy viselkedés által okozott pszichológiai hátrányt eredményez.
Ahogy telnek az évek, az iskolában úgy növekednek a követelmények, a játékos tanulást mindinkább felváltja a tudatos ismeretszerzés. Vele párhuzamosan egyre nő azoknak a száma, akik sikerélmények helyett csak kudarcokat élnek át.
Programunk megelőzésre és a hatékony segítésre tagolódik.

7.1.    A tanulási kudarc megelőzése

Olyan módszertani gazdagsággal kell tanítani, amely magában hordozza a tananyag elsajátításának célszerű módját. A tanítás során a tanulók ne passzív befogadók, hanem aktív résztvevők legyenek. Így növelhető a tanulás hatékonysága
•    Tudatosítani kell a tanulókban a meglévő értékeket!
•    Ki kell bontakoztatni és fejleszteni a megismerési folyamtokhoz szükséges tanulói képességeket és személyiségeket: hatékony koncentráló képesség, olvasás, emlékezőképesség gondolkodási képesség!
•    Személyiségjegyek: rendszeresség, alaposság, akaraterő, kitartás, önállóság.
•    A tanuláshoz való pozitív hozzáállás, viszony formálása, az érdeklődés felkeltése, egyéni érdekeltség felismerése.
•    Helyes tanulási szokások kialakítása.
Szervezeti keretek: szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák.


7.2.    A tanulási kudarccal küzdő gyerekek segítése

Felismerés, az ok feltárása
Munkánk akkor eredményes, ha idejében felismerjük a problémás diákokat. Ez csak akkor lehetséges, ha tanítványaink tevékenységét rendszeresen ellenőrizzük, így visszajelzést kapunk képességeik fejlettségéről, személyiségjegyeiknek alakulásáról, tanuláshoz való viszonyukról. Ezáltal feltárulnak előttünk a tanulási kudarcok okai.

A segítés stratégiája
Ki kell dolgozni a felzárkóztatás stratégiáját, melyek során sikerélményhez juttatjuk a tanulókat.
Feltételei:
•    a tanulás külső és belső feltételeinek biztosítása,
•    a hatékony tanulás szokásrendszerének és a célszerű rögzítési módok gyakorlása,
•    a szükséges képességek fejlesztése,
•    a tananyag mennyiségi és minőségi szelekciója,
•    a tanulók munkájának rendszeres ellenőrzése, a gyerekek buzdítása.
Tudatosodjon a tanulókban:
•    mi a kudarcuk oka, és
•    mit kell tenniük a siker érdekében.
Ismertetni kell mindezt a szülőkkel is, és fel kell kérni őket is az együttműködésre.



Szervezeti formái
•    differenciált egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozás keretében részben tanórán kívül – korrepetálás – napköziben, csoportbontásban,
•    felzárkóztató foglalkozások: iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata,
•    a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását segítő programok.

A felzárkóztatás célja
A hiányok pótlása azzal a céllal, hogy a tantervben megjelölt új ismeretek megfelelő elsajátításához szükséges képességek kialakuljanak.

Kiindulási pont
A felzárkóztatás első lépése annak a felmérése, hogy hol és miben mutatkozik a lemaradás. Szükséges azokat az okokat feltárni, amelyek a tanulót hátrányos helyzetbe juttatták.

A hátrányos helyzet kialakulását előidéző okok (lehetnek)
•    az egyéni adottságok kedvezőtlen volta,
•    az érdeklődés hiánya az adott tantárgy, vagy annak egy-egy területe iránt,
•    a tanulni tudás hiánya, vagy annak tökéletlensége,
•    a tanuló nem kellő motiváltsága, nem kielégítő szorgalma,
•    helytelen, nem hatékony tanulási módszerek,
•    a sikeres továbbhaladáshoz szükséges előismeretek nem állnak megfelelő szinten; alacsony szintű olvasási készség, fejletlen beszédkultúra,
•    a tanuló környezete, az ingerszegény miliő,
•    a tartós hiányzás.

Feladataink
A tanulók tanórai szereplései, de különösen a tantárgyi felmérések értékelése vezethet a hiányosságok megállapításához, amelyek a korrekció anyagát képezik. Ezek megmutatják, hogy a pótlást az alapoknál kell-e kezdeni, vagy részletkérdésekben. A felzárkóztatás nem azonos az alkalomszerű korrepetálással, ez nem is póttanítás, annál rendszeresebb, szervezettebb és alaposabb. Ügyeljünk arra, hogy feszültségmentes legyen a légkör, hogy a tanulók gátlásai feloldódjanak, reális követelményeket támasszunk. Ne tegyünk különbséget gyerek és gyerek között, ne korlátozzuk képességeiknek kibontakoztatásában, de ne is tegyünk indokolatlan kedvezményeket.
A korrekciót az alábbi szervezeti keretekben végezhetjük tanórán vagy azon kívül:
•    képességfejlesztő, kompetenciafejlesztő foglalkozás szervezett keretekben,
•    differenciált foglalkoztatás,
•    egyéni foglalkoztatás,
•    kiscsoportos foglalkozások,
•    mikro-csoportos foglalkozások,

7.3.    Tevékenységeink a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásához

Az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszában (1-4. évfolyamon)
•    A tanév első hónapjában az illetékes igazgatóhelyettes és az első évfolyam tanítói felmérik, hogy minden hozzánk érkezett elsős gyermek elérte-e az iskolaérettség szintjét, be tud-e kapcsolódni az iskolai életbe.
•    Indokolt esetben kikérjük a Nevelési Tanácsadó véleményét, és megtesszük az általunk javasolt intézkedéseket, súlyosabb esetekben igénybe vesszük az illetékes Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság segítségét is.
•    Első évfolyamon szakképzett logopédus felméri a tanulókat, azután a kiszűrt tanulók logopédiai foglalkozásokon vesznek részt.
•    A nehezen haladó gyerekekkel szakképzett fejlesztő pedagógus foglalkozik fejlesztő foglalkozások keretében.
•    Minden osztályban biztosítjuk a korrepetálásokat magyar és matematika tantárgyból.
•    A tanórák nagyobb részében differenciált foglalkozásokat alkalmazunk.
•    Szorgalmazzuk, hogy a rászoruló tanulók szülei igénybe a napközi nyújtotta lehetőségeket.

Az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszában (5-8. évfolyamon)
•    Korrepetálásokat, felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk.
•    7-8. évfolyamon minden tanuló számára biztosítunk középiskolára előkészítő felzárkóztató foglalkozásokat magyarból és matematikából, történelemből, mivel ezekből a tantárgyakból a legtöbb középiskolában felvételi vizsgán kell részt venniük.
•    A tanórák egy részében differenciált foglalkozásokat alkalmazunk.
•    Szorgalmazzuk, hogy a rászoruló tanulók vegyék igénybe a napközit.
•    A kudarcnak kitett tanulók esetében a készségtárgyak jelentőségének felismerése – sikerélmény például testnevelés, rajz, technika, ének stb. órákon.
•    A tanulói hiányzások okainak kiszűrése, felszámolása.
•    A tanulási technikák elsajátítása a tanulókkal; tanulási stratégiák, gondolkodási és tanulási módszerek.
•    Fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus, pszichoterapeuta segítsége.
•    Információs és kommunikációs technikák biztosítása.

Az átmenetek problémáinak megoldása
A gyermekek életük során több alkalommal kerülnek új környezetbe: óvodából iskolába, alsó tagozatból a felsőbe, illetve az általános iskolából a középiskolába. A megváltozott körülményekhez sok tanuló csak nehezen, segítséggel tud alkalmazkodni. Fejlődésükben megtorpanás, zavar fordulhat elő. Fontos pedagógiai feladat, hogy a változásokra felkészítsük, az átmenetet megkönnyítsük a gyerekek számára.
Óvoda, iskola átmenetekor:
•    előkészítő foglalkozásokat szervezünk óvodások számára,
•    az iskola Nyílt napon lehetőséget nyújt a szülőknek és leendő elsős szülőknek, hogy megismerkedhessenek az iskolában folyó munkával, a tanítással,
•    a tanévnyitóra érkező elsőseinket kis ajándékkal fogadjuk,
•    a szülői segítséget, együttműködést is igényelve tantermeink barátságos kialakítására törekszünk.
Az alsó és felső tagozat átmenetekor:
•    rendszeressé tesszük a konzultációkat, a hospitálásokat a 4. évfolyamon tanítók illetve a leendő 5. osztályos osztályfőnökök között,
•    folyamatosan egyeztetjük a tananyagot, illetve a követelményrendszert,
•    a hátrányos helyzetű, gyenge képességű tanulóink számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk.
Átjárhatóság:
•    a tanköteles korú tanulóink felvételéről, más iskolából történő átvételéről az iskola igazgatója dönt,
•    szintfelmérő után a más iskolából, illetve külföldről érkező tanuló türelmi időt és segítséget kap a szaktanároktól, tanítóktól a felzárkózásra. Évismétlésről, osztályozó vizsgáról a nevelőtestület dönt,
•    tanulóinknak lehetősége nyílik más iskolaszerkezetbe való átlépésre, amelyre felkészítjük őket:
o    A 4. évfolyam után 8 évfolyamos gimnáziumba léphetnek
o    A 6. évfolyamot követően 6 évfolyamos gimnáziumba léphetnek
o    A 8. évfolyam elvégzése után hagyományos 4 évfolyamos gimnáziumba, szakközépiskolába vagy szakiskolába léphetnek.

Célunk, hogy a tanulási kudarcnak kitett tanulók a szabadidő eltöltésében is megtalálják az érdeklődésüknek megfelelő, számunkra sikerélményt nyújtó programokat, ezért kiemelten inspiráljuk őket az ilyen tevékenységekre – tömegsport, szakkörök, stb. – igénybevételére.
Minden gyereknél fontos a sikerhez jutás, a megfelelő motiváció, a kudarc okozta szorongások oldása. Ehhez szükséges, hogy hangsúlyozzuk a saját maguk, illetve a másság elfogadásának fontosságát, saját maguk és egymás pozitív értékeinek keresését.



A szervezés elvei és eljárási rendje
A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Mindent tudó/mindenható módszer nincs. Minden alkalmazott eljárás személyiségfüggő. A beavatkozásnál célszerű figyelembe venni az alábbi szempontokat:
•    Az intézkedések annál hatékonyabbak, minél korábban kerül rájuk sor.
•    A beavatkozásokat hosszú távra tervezzük, de legalábbis addig, amíg a kiváltó tényezők fennállnak.
•    A beavatkozás tervezésénél a tanuló környezetét is figyelembe kell venni: család bevonása, együttműködés, tanulópárok, stb.

8.    A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

A közoktatásban a gyermek, a tanuló mindenekfelett álló érdekét szolgálja, ha
•    a törvényben meghatározott oktatási szolgáltatásokat megfelelő színvonalon, s olyan formában biztosítják számára, hogy annak igénybevétele ne jelentsen neki aránytalan terhet;
•    megkap minden olyan segítséget, amely képessége, tehetsége kibontakozásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei állandó bővítéséhez és korszerűsítéséhez szükséges;
•    ha ügyeiben az iskola, a nevelőtestület, az egyes pedagógus méltányosan, humánusan a körülmények körültekintő mérlegelésével, a többi gyermek, tanuló szempontjait figyelembe véve, a lehetséges legkedvezőbb lehetőséget megválasztva dönt, intézkedik, hoz határozatot.

A hátrány viszonyfogalom, mert csak valaki máshoz képest lehet valaki hátrányos helyzetben. Hátrányos helyzetben van az az egyén, aki nem tanulhatja azt, amire vágyik, és az, akivel nem az egyéniségéhez illeszkedő módon bánnak az intézményben, ahol tanul. Hátrányos helyzetben van az a tanuló is, akinek nem jut osztályrészül az érzelmi stabilitás, amely hatással van az iskolában elfoglalt helyére, s egyben a tanulásban nyújtott teljesítményére.

8.1.    Helyzetfeltárás

Iskolánkban évről évre nő a szociálisan veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók száma. A családok egyre nagyobb száma küzd komoly megélhetési gondokkal (munkanélküliség, családok felbomlása, komoly idegrendszeri betegségek, alkoholizmus, leszázalékolás, stb.). A tanulóknak és szüleiknek így növekvő társadalmi egyenlőtlenségekkel kell szembenézniük. A kulturális különbségek okozta hátrányok is jelentősek.
A tanulók szociális helyzete is sokféle problémát vet fel. Az anyagi nehézségeken kívül nevelési kérdéseket, az iskolai képzésben való részvételt, valamint a továbbtanulást is befolyásolja.
A szociális hátrányok enyhítése összetett feladat, amely nevelési tervünk más fejezeteit, többek között a felzárkóztató és tehetséggondozó, a gyermek- és ifjúságvédelmi programunkat is érinti. Előfeltétele a szociális hátrányokkal küzdő tanulók számbavétele, körülményeinek feltárása, elemzése.
Az iskola feladata, hogy a tanulók szociális nehézségeik ellenére is folytathassák tanulmányaikat, ne kerüljenek kiszolgáltatott, reménytelen helyzetbe.

Az iskola célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció érvényesüljön. A tanuló képessé váljon az önvédelemre, és a destruktivitás helyett az önfejlesztő, építő magatartásformát válassza.
A szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási problémák, a tanulási nehézségek számos tanulónál együttes formában jelentkeznek, az esetkezelés során azonban szükséges mindhárom terület tevékenységi formáit elkülöníteni. A hatékony problémamegoldás egyik feltétele a jól szervezett team munka, amely az igazgató, az igazgatóhelyettesek, tanárok, tanítók, napközis nevelők, logopédusok, fejlesztőpedagógusok, illetve gyermekvédelmi felelős tevékenységével valósulhat meg.

8.1.    A szociális hátrányok enyhítési lehetőségei

•    Az önkormányzat szociálpolitikai és gyermekjóléti hivatala (pl.: átmeneti segély, rendszeres nevelési segély, stb.) és természetben nyújtott (pl.: gyermekintézményi térítési támogatás) segélyezési formáiról minden információ, illetve szükséges formanyomtatvány beszerezhető, az önkormányzatnál és az iskolában is. Adott esetben a fejlesztő pedagógus a család képviseletét is felvállalhatja a fórum előtt.
•    Az iskola állandó kapcsolatban áll a Vöröskereszttel, a karitatív tevékenységet folytató szervezetekkel. Az együttműködés jegyében a rászoruló tanulók  segélyben, valamint ajándékban részesülnek.
•    Ha a család önhibáján kívüli okokból olyan szociális nehézségekkel terhelt körülmények között él, amely miatt a gyermekek megfelelő élelmezésének biztosítása veszélyben van, az iskola a gyermeket javasolja az Önkormányzatnál élelmezési térítési díjban való támogatásra, ingyenes étkeztetésre is.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
A szociális hátrányokból adódó problémák a tanulók esetében többnyire összefüggnek a tanulási kudarcokkal, amelye esetben a felzárkóztatást segítő program szerint járunk el, más esetben a tehetséggondozó program szerint.
A gazdasági jellegű szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek:
•    tankönyvtámogatás
•    étkezési támogatás
•    tanulmányi kirándulások támogatása

A segítő tevékenység területei:
•    napköziotthonos ellátás
•    iskolai étkeztetés
•    iskolaorvosi ellátás
•    fejlesztőpedagógusi ellátás megoldása
•    logopédiai ellátás biztosítása
•    korrepetálások, felzárkóztatást segítő foglalkozások
•    tehetséggondozó szakkörök
•    sportfoglalkozások, iskolai rendezvények, ünnepségek
•    a tanulók szabadidejének szervezése – tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek, szünidei programok, táborok, erdei iskola.
•    pályázati lehetőségek maximális kihasználása
•    erdei iskolák, táborok támogatása
•    múzeum-, színház- és mozilátogatások szervezése

9.    A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú melléklete a kötelező eszközök és felszerelések jegyzéke alapján az intézményben meglévő feltételek jegyzéket a 2. számú melléklet tartalmazza.




10.    A szülő, a tanuló és a pedagógusok (iskola) együttműködésének formái

10.1.    Az iskolahasználók az iskolai közéletben

Szülői részvétel az iskolai munkában
A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani.
Ennek érdekében:
•    Tájékoztatni kell a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről.
•    Ugyanakkor az iskolának mindezekről ismernie kell a szülők véleményét.
•    Alkalmat kell biztosítani a szülőknek, hogy az iskola közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek.
Iskolánk nagy gondot fordít arra, hogy a szülők időben alaposan informálódjanak intézményünk életéről, működéséről. Ezt segíti az a tájékoztató kiadványunk, amelyből belépéskor megismerhetik az iskola történetét, az oktatás formáit, az idegen nyelvtanulás lehetőségeit, valamit a kulturális, szabadidős és sporttevékenység területeit.

Hogyan segítünk a szülőknek, hogy az iskolánkat válasszák?
•    A vonzáskörzetünkben működő óvodákba – tagóvodákba – eljuttatjuk az iskolánkat bemutató kiadványunkat.
•    Az illetékes igazgatóhelyettes és a leendő 1. osztályokat tanító kollégák az óvodai szülői értekezleten igény szerint nevelő-oktató munkánkról tájékoztatják a szülőket. Nyílt tanítási napra invitáljuk az érdeklődőket.
•    Nyílt tanítási napon a szülők személyesen megismerhetik azt a pedagógust, akire gyermeküket bíznák.
•    A leendő kisiskolások játékos foglalkozásokon, „előkészítőn” vehetnek részt.

A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője az alábbi területeken tevékenykedhet:
•    Együttműködés az iskolával gyermeke minél hatásosabb nevelése-oktatása érdekében.
•    Az iskola eszközparkjának gazdagításában.
•    Az iskola esztétikai arculatának alakításában.
•    A turisztikai feltételek javításában, tárgyi, környezeti feltételeinek jobbításában.
Megismerhetik gyermekeik leendő tanítóit, az iskolát, az osztálytermeket, a tanítási órák és az iskola hangulatát.

Hogyan kapcsolódhat be a szülő az iskolai közéletbe?
Az iskola működésében a következő szülői szerepek jelennek meg:
•    A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője.
•    A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője.
•    A szülő, mint az iskolai közélet szereplője.

11.    Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja

Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok:
Apáczai Csere János határozta meg elsőként az egészség fogalmát:
"Az egészség az embernek az a belső állapota, amellyel tagjaiban jól lévén az ő cselekedeteit jól viszi végben ".
Egészségvédelem:
" e világi életre szükséges dolgokkal jól és egészségre élni. Ezek a levegő, ég, étel, ital, alvás s vigyázás, mozgás s állás ...és az elmének indulatai... "
.



Az iskolai egészségneveléssel kapcsolatos célok
Az élet minden területén már gyermekkorban alakítsa ki, erősítse saját szellemi, fizikai állapotáért a felelősség érzetét.
Ismertesse meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit:
•    olyan gyakorlati tudáshoz, képességekhez kell segíteni a tanulókat, amelyek használatával saját egészségének megőrzésén túl, egy biztos és egészséges külső világ megteremtését célzó értelmes döntéseket tud hozni,
•    ökológiai gondolkodás, környezettudatos szemlélet kialakítása,
•    tisztelet a természet iránt, kialakítani azt a tudatot a tanulókban, hogy ők is részesei a természetnek, helyi környezetüknek,
•    felhívni a tanulók figyelmét a fogyasztás visszásságaira, segíteni a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását,
•    a fogyasztó egészségének biztonságos védelme,
•    megfelelő tájékoztatás a fogyasztónak,
•    képesek legyenek ne csak maguk, hanem mások egészségének, életének a védelmére is. Ismerjék meg önmagukat, saját fejlődésüket.

Az egészséges életmód

Az egészséges életmód a következő területeket foglalja össze:
Mozgáskultúra:
•    mozgásra ösztönző környezet,                
•    sportolási lehetőségek,
•    tevékenységek szervezése.

Étkezési kultúra:
•    egészséges ételválaszték,
•    kiegyensúlyozott étkezés,
•    ételek és italok minősége.

Testápolási kultúra:
•    minden napos tisztálkodás,
•    megfelelő életkörülmények,
•    higiénés viszonyok javulása.

Szabadidős kultúra:
•    helyes stressz-kezelés,
•    közösségi támogatás.

A célok elérése érdekében a következő feladatokat kell megvalósítani

•    Az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi- lelki szociális fejlődését.
•    Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermek egészségi állapotát javítják.
•    Az iskola oktató-nevelő folyamatában is egy újfajta, összehangolt, egymást erősítő tevékenység-rendszeren kell alapulnia.
•    Az iskolaépület, a berendezési tárgyak, a játszóudvarok, a biztonsági eszközök átalakításával, az iskolai étkezés megszervezésével egészségfejlesztésre alkalmas munka- és tanulási környezetet kell teremteni. (osztálytermek, tanári és tanulói helyiségek, folyosók, külső terek, utak, egyéb létesítmények kialakítása, világítás, szellőzés, klíma, fűtés, energiaellátás, élelmiszertárolás és melegítés, takarítás, szemétszállítás, karbantartás optimalizálása, játékhoz vagy barkácsoláshoz szükséges anyagok biztosítása óraközi szünetekben vagy tanítás után stb. )

Az iskolai egészségnevelési célok megvalósítása érdekében a tanulók aktív közreműködésére építő, egységes (iskolai és iskolán kívüli fejlesztésre vonatkozó) egészségnevelési programot kell készíteni.

Az egészséges életmódra szoktatáshoz mind a tanuló és családja, mind az iskolai közösség számára az élet minden területére kiterjedő, reális és elfogadható alternatívákat kell nyújtani.

Az egyén egészségének és az iskolai közösség biztonságának növelése érdekében világos, a megvalósítás módját is megjelölő célokat kell megfogalmazni.

Minden tanulónak meg kell tanulnia élni saját fizikai, lelki és szociális  lehetőségeivel.
Az országos egészségfejlesztési célokat az iskola, szülők, egészségügyi szakemberek (gyermekorvos, iskolaorvos, védőnő, pszichológus stb.) és az önkormányzat együttműködésével kell megvalósítani.


Iskolai egészségmegőrző program

Az egészséges és produktív felnőtt életre való felkészítésnek az életre való felkészítésnek az élet minden területét fel kell ölelnie:
•    Egészséges táplálkozás.
•    Egészségtudatos testápolási szokások.
•    Rendszeres testmozgás.
•    Lelki egészség, harmonikus életvitel.
•    Függőségre vezető szokások (kávé, cigaretta, alkohol, drog) kerülése. Emberi kapcsolatok ápolása (konfliktuskezelés és kommunikáció ). Átgondolt szexuális magatartás.
•    Családi életre nevelés.
•    Szándékos és véletlen balesetek megelőzése.

Az iskolai egészségfejlesztés színterei

•    Osztályfőnöki, környezetismeret, biológia, kémia illetve testnevelés óra.
•    Alkalmi esemény (sportnap, akció, egészségnap, egészséghét).
•    Önfejlesztő tréningek.
•    Kiscsoportos megbeszélések.
•    Rendszeresen ismétlődő foglalkozás vagy verseny.
•    Mindennapos sporttevékenység, testnevelés óra.
•    Sportkör, szakkör, klubfoglalkozás vagy egyéb lehetőségek (előadás, filmvetítés, verseny).




Feladatok a tanulók életkora  szerint

6-10 éves korig:
Az önellátással kapcsolatos aktuális feladatok osztályfőnöki, testnevelési, környezetismereti órán: pl. évszaknak és alkalomnak megfelelő öltözködés, Blendamed fogápolási program 1-2. osztályosoknak. Rendszeres és alapos tisztálkodás, testnevelés óra utáni mosdás, egészséges és kulturált étkezés (az étkező szünetek rendje).
A testi felépítés megerősítése testnevelés órán, edzésen, sportversenyen, szakkörön: pl. a kielégítő alvás és a fizikai aktivitás szerepe, az egészséges, szép test fontosságának felismerése, az erő, gyorsaság, kitartás fejlesztése. A testi készenlét elemeinek megtanítása (bemelegítés).
Családi életre nevelés osztályfőnöki, irodalom, idegen nyelv, ének, környezetismeret órán: pl. másokról való gondoskodás, egymás kiszolgálása szerepjátékok formájában, empatikus készségek fejlesztése (idősek, kisgyermekek, betegek ápolása)
Felelős: osztálytanítók, osztályfőnökök, szaktanárok

11-14 éves korig:

A kulturált külső megjelenés összetevőinek tisztázása osztályfőnöki órán, szakkörön stb. Pl. az egészséges testápolás fontossága és a felesleges kozmetikumok használata. Az egészséges táplálkozás szerepe a pubertás korban (háztartási ismeretek tantárgy keretében), a fogyókúra veszélyeinek tudatosítása (biológia és kémia órán).
A testi átalakulásra való felkészülés ( osztályfőnöki, természetismeret, biológia és kémia órán): pl. ritmus és mozgáskultúra fejlesztése (tánc, torna, akrobatikus elemek), fizikai állóképesség, erőnlét továbbfejlesztése (fizikai megterheléssel járó sporttevékenység), a szexuális érés okozta változások tudatosítása (osztályfőnöki, biológia órán, felvilágosításon).
Segítségnyújtási képességek fejlesztése (osztályfőnöki, biológia órán, vöröskeresztes tanfolyamon): pl. a rosszullét vagy baleset miatti elsősegélynyújtáshoz szükséges ismeretek megtanulása. Hangsúlyosan foglalkozni kell a média hatásával, a reklámok szerepével, hatásmechanizmusukkal.
Fel kell hívni a figyelmet az érték-ár arányra, a termék minőségére és felhasználhatóságára, szavatosság idejére.

Az egészségnevelés módszerei

•    kerekasztal: lehet meghívottak jelenlétében ( orvos, védőnő, jogász, szülő, beteg),
•    vita: mely a vitakultúrára nevel, (helyes, szép beszéd, meggyőzés),
•    tanulói előadások,
•    elbeszélés,
•    megfigyelések, kutatómunkák végzése, pályázatok, tanulmányi kirándulások, táborok, szülők bevonása a kirándulásokba, szelektív hulladékgyűjtés. Iskolaújság környezetvédelmi rovat,
•    kísérletezés,
•    szituációs játékok,
•    relaxációs módszerek,
•    tesztek kitöltése, megbeszélése,
•    gyűjtőmunka,
•    tablókészítés,
•    plakátok tervezése,
•    drogprevenciós előadások,
•    rendezvények (Föld napja, egészségnap, sportnap ).

A mindennapos testnevelés megvalósítása

A testnevelés órák számának folyamatos csökkenése miatt egyre nagyobb szükség van a tanulók inaktivitását kiegyenlítő, a napi rendszeres testmozgás megvalósítását szolgáló helyi kezdeményezésekre, mint pl. iskolai szünetekben szervezett játékokra, délutáni egyéni és csapatversenyekre, labdajátékokra, tömegsportra, úszás- és tánctanfolyamokra, iskolai sportköri foglalkozásokra, népi játékokra, néptáncra.
Intézményünkben az órarendbe beépített heti 3 testnevelés óra mellett a tanulóknak lehetősége van mindennap sportmozgás, Ún. mindennapi testnevelés végzésére.
A tömegsport foglalkozásokat (alsós, felsős gyermekek részére egyaránt) a leginkább igényelt, mozgásanyaggal (labdarúgás, kosárlabda) szervezzük. Gyermekeink számára a Budapesti Erdért Sportegyesület tagjaiként szakosztályi jellegű formában kiemelten szervezünk futball és atlétika edzéseket.
Az alsós és a felsős túrázás ritkábban (havonta egyszer), viszont több órás időtartamban mozgatja meg a résztvevőket.

KÖRNYEZETI NEVELÉS

A környezeti nevelés alapelvei

A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.
A környezeti nevelés tartalma kiszélesedett: a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul.
Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben képesek legyenek a mindennapi életvitelükben a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait.
A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés.
A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve valamennyi tantárgy feladata. Ugyanakkor az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé kell építeni.
A környezeti nevelésben szükséges, hogy a tanulók az elemző gondolkodás mellett a környezet teljességét megragadó tanulási helyzetekkel is találkozhassanak.


A környezeti nevelés céljai

•    Rendszerszemléletre nevelés
A tanórán szerzett ismeretek összekapcsolása az élet valós ügyeivel. Ismerjék fel önállóan is a problémákat, keressenek önálló válaszokat.
•    Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása
A felmerülő problémákra több alternatív felállítása, az alternatívák értékelése, ellenőrzése és helyes kiválasztása képességének kialakítása.
•    Globális összefüggések megértése
Fontos, hogy a létező környezeti problémák mögötti gazdasági, társadalmi gondokat ne csak egyenként lássák a tanulók, hanem az okokat is megértsék. Legyenek képesek ezeket saját környezetükben, életükben azonosítani, ezeket szem előtt tartva cselekedni.
•    A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása
Környezetünk minősége létminőségünk egyik alapvető meghatározója. Fontos cél, hogy ez tükröződjék vissza a gondolkodásban.

•    A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása
Szükség van arra, hogy közösen fedezzük fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben.
•    A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése
Az ember a természet része, ezért együtt kell működni a környezetével. Ez feltételezi a természet törvényeinek megértését, a létformák fel- és elismerését. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem.
•    A szerves kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben
A környezettel való harmonikus együttélés régen és ma.

Fogyasztóvédelem
A fogyasztás visszásságaira, a fogyasztóvédelem törekvéseire fel kell hívni a tanulók figyelmét, segíteni kell a tudatos fogyasztási magatartás kialakítását (a médiareklámokkal szembeni kritikus magatartás kialakítása). Környezetünk és egészségünk megvédése csak a tudatos önmérséklő fogyasztói magatartás kialakításával lehetséges.

A környezeti nevelés feladatai a tanulók életkora szerint

6-10 éves kor
•    A természettisztelő, az embertisztelő szokásrendszer kialakítása.
•    A belső késztetések érzelmi, erkölcsi megalapozása.
•    Az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése.
•    Viselkedési minták bemutatása.
•    Az érdeklődés felkeltése a természeti jelenségek iránt.
•    Az élő környezet iránti kötődés, felelősségérzet erősítése.
•    A természet sokszínűségének, formagazdagságának szemléltetése.
•    A kritikus, problémamegoldó gondolkodás és a tudatos fogyasztói magatartás megalapozása.

11-14 éves kor
•    A szokásrendszer működtetése.
•    Az egészséges, környezetbarát életvitel megerősítése.
•    Pontos információhoz juttatás, azok elemzése, összegzése.
•    Az önálló döntéshozatal, problémamegoldás és önálló cselekvésre nevelés.
•    A környezettel és környezetvédelemmel kapcsolatos akciókon való aktív részvételre ösztönzés.

A környezeti nevelés szinterei

A pedagógus által kialakított környezet, az általa nyújtott viselkedési minta, értékrend a környezeti nevelés szempontjából is döntő.
Az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése segíti az iskolásokat a környezetükben való eligazodásban, felkelti vágyukat az iskolai élethez, a munkához nélkülözhetetlen tisztaság és rend iránt.
Az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása nem meghatározó a környezeti nevelés szempontjából. Inkább általános tájékozottsága, problémafelismerő- és feldolgozó képessége segíthetik abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja.
Tanórák:
Az osztályfőnöki óra a környezet megóvására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerésére, a megoldások keresésére és kivitelezésére is lehetőséget nyújt, nemcsak a közösség építésre. Kiemelkedő szerepet játszik az osztályfőnök abban is, hogy összefogja a szaktárgyak idevágó tevékenységi formáit, illetve lehetőségeit (pl. : fogyasztói társadalom problémái; anyag- és energiatakarékosság az iskolában; tanulmányi kirándulások; vetélkedők; akciók; állatok, növények gondozása a tanteremben; a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése).
A családdal való kapcsolata lehetővé teszi, hogy közös programok szervezésével a szülőkre is hatással legyen.

A környezetismeret, a biológia, a földrajz, a fizika, a matematika, a kémia, az informatika tantárgy a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával kielégítheti a gyermeki kíváncsiságot. Felkelti a természeti jelenségek megismerésének vágyát, bemutatja az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében.
A magyar nyelv és irodalom, valamint az ének-zene órákon erős érzelmi kötődést lehet létrehozni. A versek, a történetek személyes hangon szólnak a tanulókhoz.
Az érzelmi kapcsolat létrejöttét segíthetjük a rajz és vizuális kultúra tanítása során. Itt lehetőség van a természet sokszínűségének, formagazdagságának tanulmányozására.
A természetes anyagok használat új érzékelési területeken, a tapintáson, szagláson keresztül ad élményt a gyerekeknek a technika és életvitel órákon.
Testnevelés órákon közvetlenül találkozhatnak a természettel, f61ismerhetik a szabad levegőn való tartózkodás fontosságát.

A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. Annak megismerése, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy ország, térség fejlődésére. A múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az épített környezetért való felelős magatartás kialakítására.

Tanórán kívüli környezetnevelés

A tanuló vizsgálódásainak, tevékenységeinek homlokterébe szükségszerűen a valóságos, megtapasztalható környezet, annak megélhető állapota, változásai állnak. Ez olyan tanulási helyzetek megteremtését kívánja, amelyek a hagyományos tantermi órák során nem valósíthatóak meg.

Tanulmányi kirándulás

A tanulóközösség összekovácsolása, az élményszerzés, az együttlét öröme ötvöződik a közelebbi, távolabbi tájakkal, nevezetességekkel való megismerkedéssel, hazánk elfedezésével. Lehetőséget ad az "ottlét" élményének átélésére. A tanulmányi kirándulás során a tanulók kapnak különböző ismeretszerző feladatokat (kiselőadás, gyűjtőmunka). A tantestület év elején dönt a tanulmányi kirándulás napjáról.
Ehhez kapcsolódik szorosan a múzeumi nap is, melynek során az osztályok előre szervezett programokon vehetnek részt, előadásokat, kiállításokat látogatnak meg.

Erdei Iskola
Olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezetéhez illeszkedő nevelési –tanulás szervezési egység, melynek során a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő- megismerő tevékenységére építünk. Kiemelkedő nevelési feladatunk a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi szocializáció. Tananyaguk tárgya továbbá az emberi környezet, az ember hatása környezetére, illetve a környezet hatása az emberre. Mivel az erdei iskolának minden esetben lényegi eleme a környezettel való találkozás, ezért az ott folyó tevékenység nagyon fontos színtere a környezeti nevelésnek.

Napközi otthon
A napközis foglalkozások környezeti nevelési tartalma erőteljes, hiszen a tanulók életviteli kultúrájának, szokásainak alakítására közvetlen lehetőségek tárulnak fel. A napközi otthon programjaiban helyet kapnak a környezetfeltáró, -érzékenyítő, -megőrző programok, az ezekkel kapcsolatos játékok, cselekvések.

Szakkörök

A szakkörök a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének színtere (tömegsport, ).

Pályázatok

Részt veszünk osztálykeretben helyi és országos környezetvédő szervezetek akcióin (Föld napja, Madarak és fák napja, Állatok napja, stb.).
Itt lehetőségünk van a szülők bevonására.

Iskolai könyvtár

Jól felszerelt a környezeti témakörökkel foglalkozó könyvekkel, videofilmekkel, CD- lemezekkel.

Diákönkormányzat

A diákönkormányzat szervezésében több program, akció zajlik hagyományosan
Iskolánkban:
•    papír- és elemgyűjtés

A környezeti nevelés rendszeres feladatai

Energiatakarékosság
felelős: ügyeletet ellátó pedagógusok                 folyamatos
Környezetbarát taneszközök, napközis játékok beszerzése
felelős: iskolavezetés, munkaközösség-vezetők         folyamatos
Szülők bevonása a környezeti neveléssel kapcsolatos akciókba, az otthoni élet esetleges formálása
felelős: osztályfőnökök, napközis pedagógusok         folyamatos
Túrák működtetése (alsó-felső)
felelős: iskolavezetés, szakkörvezetők             folyamatos
Erdei iskola szervezése
felelős: 4. évfolyamos osztályfőnökök, igh.             évente
Tanulmányi kirándulások szervezése
felelős: osztályfőnökök                         évente
Szárazelem- és papírgyűjtés
felelős: DÖK vezetője                         folyamatos
Dekorációs versenyek, tematikus kiállítások
felelős: DÖK vezetője                         folyamatos
Iskolai könyvtár fejlesztése a környezeti neveléshez kapcsolódóan
felelős: iskolavezetés, könyvtáros                 folyamatos
Környezettel kapcsolatos faliújság üzemeltetése
felelős: szaktanárok                         folyamatos
A környezetvédelmi akciókon való részvétel
Felelős: felső tagozatos osztályfőnökök             folyamatos
Környezeti nevelési pályázatokon (rajz, forrás-kiegészítő, stb.) való részvétel felelős: mindenki                             folyamatos

A környezeti nevelés módszerei

Különösen azok a módszerek kedveznek a környezeti nevelésnek, amelyek aktivizálják, cselekvésre késztetik, tevékenységre ösztönzik a tanulókat: együttműködő tanulási formák; a páros, csoportos feladatok; észlelési, megfigyelési, mérési feladatok.
•    szövegértelmezés, lényegkiemelés, megvitatás,
•    adatgyűjtés, feldolgozás,
•    kiselőadás,
•    gyűjtő- és kutatómunka,
•    táblázatok, grafikonok vizsgálata, értékelése, elemzése,
•    kísérletek,
•    képi megjelenítés, plakát,
•    újságok böngészése, hírválogatás, megbeszélés,
•    elektronikus médiumok: természetfilmek, tévé-műsorok válogatása, internet, rádió -Természetes anyagok vizsgálata,
•    pályázatokon való részvétel,
•    környezetvédelmi akciókba való bekapcsolódás.


Természetjárás
•    kirándulás,
•    kiállítások készítése,
•    versenyek.

A környezeti nevelés sajátos értékelési formái
A környezeti nevelés nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tárgyi tudás.
A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése az értékelés alapja. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenik meg.
Szempontok:
•    Iskolai cél és értékrendszer megvalósulása. Szociális képességek alakulása. Értékorientáció fejlődése.
•    Csoporthelyzet megismerése. Konfliktuskezelés módja.
•    Morális gondolkodás fejlődése.
•    Tanulói kíváncsiság foka.
•    Az aktivitás kitartása és foka.
•    A belső motivációs bázis fejlődése.
•    Önálló véleményalkotás szintje.


Budapest, 2007. november 27.



Dr. Galigerné Lebanov Judit

igazgató